Agilis szótár, amiket eddig csak IT-sok értettek

Olvasási idő 5 perc

Már elérhető számodra is egy Agilis terminológia szótár, hiszen sokan meg akarjuk érteni az agilitást, de sokn az IT-n kivül más szektorból képzik át magukat, vagy csak kezdnek el megismerekdni vele.

Kinek lehet érdekes az agilis világ? Például az autóiparból jövőt, a marketinges gurut, esetleg a pszichológusból átalakuló Scrum mastert és még sorolhatnám… Talán már Te is sokszor hallottad a jól csengő buzzword-ös szavakat. De mi is a buzzword?

Buzzword jelentése/divatos szó: Egy szó vagy kifejezés – gyakran egy zsargon elem -, amely egy adott időpontban vagy egy adott kontextusban való gyakori használatára utal. Szakzsargonból átvett szó, aminek jelentése homályos. Mégis többen használják azért, hogy a másiknak magasabb tudás látszatát keltse, azonban a hallgató fél valószínű, hogy nem érti meg, mert nem jártas az adott szakmában.

Azért kerültek ezek a kifejezések összegyűjtésre, mert aki most ismerkedik az agilitással, akkor az elsajátításához szükséges kifejezéseket itt megtalálja egy helyen.

Az agilitás sem újdonság vagy csodafegyver. Szimplán a dolgok újra fogalmazása történt meg, és egy másfajta struktúra lett kialakítva, mint egy hagyományos projekt esetén. Ha jól használod, jól is működik. Ehhez viszont sokszor át kell rágnod az alkotók alapelveit! Itt egy bejegyzés arról, hogy az agilis alapelveket alkotók mit is érhettek.

Amit tudnod kell: a kifejezések nem sorrend, hanem csoportok szerint vannak elrendezve. Elsőként az általános kifejezéseket láthatod, amik az kezdetekhez elengedhetetlenek.

Agilis „mit is jelent” kifejezések gyűjteménye:

Agilis: röviden ez annyit tesz, hogy gyors és hatékony. Az agiltás azonban a jelen kontextusban az elvekkel azonosítható, egy nagy átfogó fogalom. Ehhez hasznos az előbb linkelt bejegyzést elolvasni.

Framework jelentése – keretrendszer: módszerek gyűjteménye egy rendszerbe ágyazva. Ilyen például a Scrum, ahol egy folyamaton belül többféle módszer van egymásba foglalva, ezáltal különféle folyamatokat és technikákat lehet alkalmazni. Ezen belül pedig minden egyes komponens egy kijelölt célt szolgál.

További infó: a Scrum keretrendszer a szerepeket és szabályokat írja le azon elvek alapján, amelyek segítik és megkönnyítik az emberek munkáját a meghatározott előírások által, azonban ezeket a technikákat csupán bizonyos esetekben lehet módosítani, hogy még az adott keretrendszeren belül maradjanak.

Általánosságban elmondható, hogy a keretrendszer olyan struktúra, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson.

Feladat felbontása felhasználó sztoriba

Haladjunk a legnagyobbtól a legkisseb feladat felé!

Vízió: kommunikáció a vállalatban, amit mindenki ugyanúgy ért. Nézd csak meg a projectspec szívügyét!

Cél: negyedéves, féléves, éves célja egy részlegnek, osztálynak vagy cégnek, lehetőleg konkrét számokban kifejezve.

És az agilis kifejezések:

Epic – nagy feladat: több hetes vagy több hónapos nagy feladat egy csapatnak.

Story, user story – sztori, felhasználó sztori: maximum néhány napos feladat egy csapat számára, az epic lebontva van, ami belefér a sprintbe. Egy sprintben több felhasználói sztori lehet. A lényeg, hogy a nagy feladat kis feladatokra lesz osztva. Ez a sztori kerül rögzítésre például a Trelloban vagy a Jira-ban. (A programokról lejjebb található információ.)

Én, mint (felhasználó, megrendelő) ____, azt akarom, hogy ____ (ezt csinálom) ____akkor (ez történjen, mert valamilyen értéket, eredményt ad) ____.

Nézzük, hogy mi kell ahhoz, hogy egy user story elkészüljön! Ehhez kellenek kis feladatok is.

Task – feladat: a feladat maximum néhány órás tennivaló egy embernek, a story kisseb részére lebontva.

Acceptance Criteria: az elfogadási kritériumokat tartalmazza – amelyeket az IT-ben gyakran tesztként fejeznek ki -, a követelmények illusztrálására használják.

Definition of done: amikor kész a munka, tesztelve van, valamint el is lett fogadva a product owner (terméktulajdonos) által. Felhasználói történet (user story) alatt minden (task) feladat befejezettnek titulálható, illetve a létrehozott munkák a felhasználói történethez vannak csatolva. Ezáltal a terméktulajdonos megbizonyosodhat afelől, hogy a munka megfelel az elvárásainak. Fontos, hogy előre jól meg legyen fogalmazva, mi az, ami elkészült. Ne legyen több munka elvégezve, mint ami szükséges!

Önszerveződés: keresztfunkcionális csapat, ahol a csapattagok maguk osztják be, hogy mihez értenek jobban és így vállalják a felelősséget az elvégzendő munkáért. Mindenki azt vállalja be, amihez igazán ért.

Ációk:

Inkrementáció: mindig szükséges növelni az adott eredményt. Például a következő sprintben már hozzáadásra kerül a weblaphoz a kezdő oldalon kívüli bemutatkozó.

Iteráció: újra ismétlés és tökéletesítés az előző eredmény alapján. Például: PDCA- Plan-Do-Check-Act.


Scrum-os fontos kifejezések:

Scrum eredete: rugby-ből származik. A rugby csapatjáték, ahol a játékosok együtt viszik előre a labdát.

Sprint: egy fejlesztési ciklus, amiben meg van határozva, hogy az adott időintervallumban mit kell elvégezni. Ha megvan, amit a sprinttervezés elején megkaptunk – átvitt értelemben a labdát -, akkor azon a vonalon szükséges haladnunk, sprintelnünk.

Product backlog: ebben vannak prioritás szerint a felhasználói történetek, továbbá tartalmazza a feladatok teljes listáját, ahonnan kiválasztásra jut, hogy mi kerül be a sprintbe.

Sprint backlog: magába foglalja adott időszakra, általában két hétre az elvégzendő feladatok listáját.

Product owner: a termék szakértője. Hagyományos projektben ő a projektmenedzser, projektvezető, aki beszél a megrendelővel és felügyeli a sztorikat.

Scrum Master: hasonló titulusú, mint a projektvezető, de nem számoltatja el a csapatot, csupán segíti a munkáját. Manapság sokan válnak pszichológusból Scrum masterré.
Facilitátor szerepű, azaz levezeti például a megbeszéléseket, segít a hatékony kommunikációban illetve a konfliktuskezelésben.

Daily Scrum/Napi Stand up: Rövid megbeszélés, amely általában naponta történik, és 15 perces. A csapat átbeszéli az előző napi előrehaladást, fixálja az aznapi teendőket, és ha valaki valamilyen akadályba ütközik, ott fel lehet hozni.

Sprint demo: a második hét vége felé bemutatásra kerül az adott szakasz munkájának eredménye.

Sprint review/ Retrospektív: átbeszélésre kerül, hogy mi ment jól, mi nem az adott sprintben. Mondhatni egy „lesson learned” beszélgetés, hogy mely hiba ne forduljon elő még egyszer.

Burn down chart: egy grafikon, amely vizuálisan megmutatja napi lebontásban, hogy mennyi az elvégzendő feladat, továbbá hogy a csapat a tényleges munkájához képest, hogyan alakítsa a teendőket. Egyben a sprint teendőinek a számszerűsített grafikonja is, melyen a feladatok mennyiségének folyamatosan csökkennie kell.

Time box: egy előre meghatározott időintervallumban lehetséges pusztán az adott feladaton dolgozni. Lényeges és elkerülendő, hogy valaki elvesszen a részletekben.

Velocity: azaz sebesség, a sprintben elvégzendő feladatok becslésére szolgál. Úgy értendő, hogy valaki másképp közelíti, és oldja meg a feladatot, mert már: vagy nagy a tapasztalata, vagy a csapat még nem állt össze teljesen. Nem hátrányos mással szemben, csupán annyit jelent hogy gyorsabb, így az adott személy több munkát tud ugyanannyi idő alatt elvégezni. Sprintenként az új csapat összehangolt munkájának javulnia kell, ami több szállítást jelent.

Legismertebb programok, ami kisebb csapatoknál és cégeknél hasznos lehet

JIRA, Trello: felhőalapú programok, amikben a felhasználói sztori kerül rögzítésre. Használata nagyon egyszerű. A feladatokat egy kártyában lehet dokumentálni. Ezekhez a programokhoz külön modulok vásárolhatók, amik segítik a felhasználást, valamint meggyorsítják a feladatok státuszát. A programokban a feladatok kiosztásán kívül vállalati szinten már státuszriportok is készíthetők.

Egyéb fontos kifejezések

DevOps – Development (fejlesztés), Operations (üzemeltetés): a fejlesztői csapat az elejétől fogva támogatja az üzemeltetést, tehát, hogy hogyan kell használni a terméket, már a fejlesztés szakaszában is. Cél: az átadásnál fellépő hibák proaktív megtalálása. Ez olyan, mint amikor valaki hardware terméket fejleszt és már a folyamat közben, a gyártással együtt kerül a termék kifejlesztésre.

Keresztfunkcionális csapatok: különböző tudású, más területeken jártas emberek egy csapatban dolgoznak, ahol az ismereteiket megosztják másokkal.

Prediktív életciklus: ez egy hagyományos megközelítés, át kell haladni és végezni egy folyamattal, hogy ezt követve elkezdődhessen egy újabb.

Resources – erőforrások: sok esetben az emberek szó helyett a resources szót használják. Ám maradjunk inkább a Human Being kifejezésnél! Az agilis manifesto is az emberekre helyezi a hangsúlyt.

Skálázás: tegyük fel, hogy egy vállalat próbál nagy feladatokat kezelni rövid idő alatt. Ez azt jelenti, hogy a munkákat egyetlen csapat nem tudja megoldani. Ennek eredményeként a vállalat több csapatot állít fel ugyanazon feladatra. Tehát a cég a saját méretét próbálja igazítani a probléma méretére, jellemzően a csapatok számának növelésével. Mindig több csoportot rendel az adott feladathoz.

TEAM: Together everyone achieves more, azaz a csapattagok együttesen többet érnek el.

UX Design/user experience design: felhasználó központú tervezés.A tervezés minden eleme a felhasználó szerint kerül fejlesztésre, amit a felhasználói élmény szempontjából alakítanak ki.

Bízom benne, hogy hasznodra válnak ezek az útmutatók! Ha bármi hozzáfűzni valód van, bátran írd meg kommentben!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here