A Dunning-Kruger hatás! Ne légy szamár!

Olvasási idő 2 perc

A Dunning-Kruger hatás elnevezés lehet, hogy idegen számodra, de amit leír, az biztosan nem. A hatás a “majd én megmondom/megmutatom” emberekről szól, akik a legokosabbnak vagy egyéb leg-nek gondolják magukat, és fogalmuk sincs arról, hogy nem azok. Biztosan neked is beugrik egy ilyen kolléga a munkahelyről, de a tehetségkutató műsorokba is ilyen önjelölt “tehetségek” sétálnak be. Te jót nevetsz rajtuk és már neked kínos a produkció, ők viszont nem értik mi lehet a baj, miért nem jutottak tovább…

A Dunning-Kruger hatás lényege: nem tudja, hogy nem tudja

Arról van itt szó, ha valaki minél kevesebb információval rendelkezik egy adott témában, annál jobban túlteng benne az önbizalom, tehát teljesen túlbecsüli a tudását, mint ami valójában van neki. 

Ugorjunk vissza 1999-be, amikor Justin Kruger és David Dunning – két egyetemi kutató – a Cornell Egyetemen vizsgálódott. A kutatás eredményeit publikálva a következő olvasható: a vizsgált emberek 94%-a intelligensebbnek gondolta magát az átlagnál. Éljen az ego! 

Több területet is vizsgáltak, mint pl. az érvelés, sport, nyelvtani ismeretek, sakk, vezetés stb. Az önértékelést és az eredményeket összevetve kiderült, hogy jócskán túlbecsülték a képességeiket a rosszabbul teljesítők, szemben a jó eredményt hozókkal, akik jóval ésszerűbben látták, vagy alábecsülve vélekedtek tudásukról. 

Tehát a hülye okoskodik, az okos kételkedik. 

Amikor a rosszul teljesítőkhöz is eljutott az eredmény, felháborodva fogadták, hisz márpedig ők teljesen jártasak és kompetensek ezeken a területeken. Sajnos képtelenek felfogni, hogy nem értenek valamihez.

A Dunning-Kruger hatás lényege, hogy valaki jóval okosabbnak képzeli magát, mint ami valójában. Sőt, fogalma sincs arról, hogy milyen inkompetens.

Az inkompetens személyek magabiztosabbak, mint a hozzáértők

Kruger és Dunning a következőket vonta le az inkompetens alanyokról:

  • Képtelenek felismerni a hiányosságaikat.
  • Hajlanak arra, hogy túlbecsüljék képességüket.
  • Nem ismerik fel/el, ha valaki jártasabb, okosabb náluk.
  • Nem tudják felfogni, hogy ők nem értenek valamihez. 

Ami pozitívum a dologban, ha netalántán fejlesztik magukat egy szakterületen, megvan rá az esély, hogy felismerjék, mennyire nem tudtak semmit korábban. Ilyenkor reálisabban képesek szemlélni képességeiket, tudásuk mennyiségét, és önbizalmuk csökkenni kezd. Ez legközelebb csak akkor fog növekedni, ha tényleg belefektetik a munkát valamibe, és egy terület szakértőjévé válnak. 

Nyilván ezzel nem tűnnek tova a korábbi tévedéseik, hibáik, amik másokra is hatással voltak, de ez a követendőbb út, mint a zűrzavar keltés az inkompetenciával. 

Hogyan ne ess a Dunnig-Kruger csapdájába

A válasz egyszerű: önismerettel és folyamatos tanulással. Ha fejleszted magad, megismersz újakat vagy épp elmélyülsz egy témában, akkor kristálytisztán látod majd, hogy mire elég a jelenlegi tudásod. 

És végezetül mit tehetsz, ha egy Dunnin-Kruger effektusban vergődővel vagy körülvéve?  Mutasd meg neki ezt a cikket, esetleg javasold, hogy ismerje meg behatóbban a hatást. Legalább egy jót mosolyoghatsz, mikor meglátod az arcán, hogy úgysem fogja érteni…

Csilinkó Ádám
Számos ország multinacionális projektjében vettem már részt, de az igazi szakmai és önismereti gyorsítósáv Japánban ért el, ahol 2 évig tevékenyen dolgoztam, mint projektvezető. Itt tapasztaltam meg igazán, hogy mennyire fontosak más tényezők is a módszertanok ismeretén kívül, mint mondjuk a kooperáció. Ismerj meg jobban a rólunk oldalon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Kövess minket Facebookon!

2,877RajongókTetszik

Projekttudástár véletlenszerűen