Olvasási idő 3 perc

Könnyen alkalmazható és érthető, mivel az alapelveket ösztönösen használjuk a mindennapi életben, valamint a munkában is.

A PDCA váljon szokásoddá!

Amint tudjuk, a piaci versenyben való életben maradás egyik alapfeltétele a folyamatos javítás.
Megtervezzük mire is van szükség, mi a cél. Elvégezzük maximálisan, majd ellenőrizzük. Ha jó, akkor jóváhagyásra kerül, ha nem, akkor tovább javítjuk.

Egy kis történelem

Dr. William Edwards Deming az 1950-es években vezette be a módszert, amellyel azt vizsgálta, hogy miért nem sikerült elérni a vevői elvárásokat. A módszer megalkotásával segít elkerülni a vevői elégtelenséget, vagyis, hogy mit kell megváltoztatni a folyamatos visszajelzéseken keresztül ahhoz, hogy a vevő gondtalan legyen.

A lényegy ugyanaz, de többféle megközelítés is lehetséges

Nézzünk egy szemléletet!

Plan: Mit is akarsz tenni? Mire kell megoldást találni? Mi a feladat?
DO: Végezd el a feladatot!
Check: A kitűzött cél elérésének vizsgálata. Elérted? Ha nem, akkor közbe kell avatkozni.
Act: Ha a kitűzött célt elérted, akkor szabványosítás, ha nem, további javítás szükséges.

Egy másik megközelítés projekt során, amit mindig használunk

Plan: Készíts több megoldást az adott problémára, és kezdj el egyen haladni ami a leg életképesebb!
Do: Állj neki, és meglátod, hogy mi az, ami lehetséges, de csak annyira, hogy minimálisan működjön!
Check: Tényleg van értelme tovább haladnod, vagy új megoldás szükséges?! Analizálj!
Act: Ha működőképes, javítsd tovább, ha nem, keress egy másik megoldást!

PDCA ciklis csak akkor ér véget egy projektben, amikor a projekt is véget ér

Egy projekt során így működik, de két alkatrész esetén is ugyanúgy alkalmazható. Nézzük meg a folyamatokat! Valaki kitalálja, hogy kell-e az az alkatrész, vagy az a funkció a programba. Megrajzolják, illetve megírják a kódot. Aztán ellenőrzésre kerül, és ilyenkor mondhatják, hogy ez nem jó, mert nem ér össze, vagy egy program esetén valami bug lép fel. Ezért megint egy új kezdet szükséges, valamint újra és újra ismételni a feladatot… Amíg valaki rájön, hogy nem is kellett volna az egésznek nekiállni, mert leállították a projekteket, mivel nincs is szükség azokra, amiket kitaláltak az elején.

Természetesen vannak példák arra, hogy ténylegesen befejeződik egy projekt, viszont abban az esetben PDCA ciklus ment végbe.

Mikor használd?

  • Minőségjavítás, és folyamatjavítás esetén
  • Pilot projektek esetén
  • Tervezés alatt
  • Amikor többféle megoldás van
  • Változások alkalmával
  • Logisztika folyamatokban
  • … igazából bárhol

PDCA-kör elemei

 

PDCA ciklus négy elemből áll
PDCA ciklus

A PDCA cikluson kivől még található egyéb ciklusok ami szerint lehet haladni

PDCA PDSA OPDCA
plan tervezés plan tervezés observation megfigyelés
do cselekvés do megvalósítás plan tervezés
check ellenőrzés study tanulás do cselekvés
act beavatkozás act beavatkozás check ellenőrzés,
    act beavatkozás

 

Gyakorlatban nehéz használni

Elméletben nagyon jó, azonban gyakorlatban egy projekt során ott van még a kockázatmenedzsment, FMEA, státusz-és egyéb riportok, amiket egy projekt során ki kell tölteni. Továbbá időnként írni kell jobbító javaslatokat, értékeléseket készíteni, na meg a megbeszélések…

PDCA a folyamatot sok kicsi lépésre bontja le, azonban sürgős probléma esetén nem használható.

Amúgy is a sokadik riport mellé ki akar még egy PDCA excelt is töltögetni?!

A lényeg: tudd, hogy létezik és használd+emlékezz a négy szóra

Nagyon egyszerű modell, mégis hatékony módja az új és visszatérő kérdések megoldására bármely iparágban, osztályban vagy folyamatban. Iteratív megközelítése lehetővé teszi a megoldások tesztelését és az eredmények értékelését.

Ha kihullik a csontváz a szekrényből, akkor nem lehet használni, azonban tervezés során megfelelően lehetséges, ahol még van idő iterálni, azaz mindig jobbítani.

Az projektmenedzsment könyv első fejezetében erről található írás, hogy Alex hogyan tudja a tanulás során a PDCA ciklust hasznosítani.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here