Six sigma összefoglaló

Olvasási idő 4 perc

Ez is az a téma, amiről sokat hallani, de az önmagában nem elég, hisz meg is kell érteni. A Six sigma egy minőségfejlesztési, minőségbiztosítási módszer.

Használatához valamilyen konkrét, kiváltó tényezőnek kell lennie, például selejtszámok, hibaszázalékok csökkentése.

Atyja Bill Smith, aki 1984-ben alkotta meg a Six Sigma koncepciót. Ő a Motorola Kommunikációs Divíziójának volt vezető, tudományos főmunkatársa.

A LEAN és a Six sigma nem ugyanaz!

Ezt tisztáznom kellett, ne keverd össze!

A LEAN a folyamatok karcsúsítására fókuszál a nyolc veszteségen keresztül, amíg a Six sigma a selejtek csökkentésére, a minőség javítására.

A LEAN több vizualizációs eszközt, a Six sigma pedig több analitika eszközt használ.

Egy Six sigma projekt 2-6 hónapig tart, egy Lean projekt sokkal rövidebb, 2-4 hetes. 

Mitől is hat szigma?

A szigma (ϭ) a görög ábécé karaktere, melyet a statisztikusok a folyamatokban előforduló ingadozás kifejezésére használnak.

A szigma  megmutatja egy folyamat minőségét szórásban kifejezve. És hogy mire való a szórás: az átlagtól való eltérések nagyságát méri.

Egy folyamat annál jobb, minél kisebb a szórás ingadozása, tehát minél nagyobb a szigma.
Például a
hat szigmás folyamat jobb, mint a három szigmás, mert a hat szigma esetén 3,4 darab hibás termék található egymillió darabból, míg három szigma esetén 66.807 darab hibás termék található egymillió darabból.

A szigma szintjeEgymillióból hibás darab
1692.462
2308.537
366.807
46.210
5233
63,4

Miért jó? Mi a lényege?

Attól előnyös, hogy egy meghatározott, előre lefektetett minőségi irányt képvisel a szigma számok által.

Mivel egy mérőszámot használsz, ezért statisztikai alapon már könnyen meg lehet határozni a számokat, amik mérésre kerülnek, így aztán könnyedén kiszámítható.
Nagyban hozzásegíti a cégeket, hogy jobban végezzék a folyamatokat.

Six sigma fázisai

Fontos, hogy minden lépés szigorúan egymás után következzen.

DEFINE: célja a projekt megfogalmazása és elindítása

A folyamat, fejlesztési tevékenység céljának meghatározása mérőszámokkal, kvantitatív módon.
Miért van szükség a projektre, milyen célokat tűzünk ki?
Meg kell tudnod fogalmazni a projekt célját, hogy megvalósítható legyen a minőségi elvárásoknak.
Kulcsfontosságú, hogy SMART módon legyenek kijelölve. Ezután pedig jöhet a projektalapító okirat. 

MEASURE: a jelenlegi rendszer felmérése, dokumentálása

Pontosan mit szeretnél és mit tudsz mérni? A mérés segítségével számszerűsíthetők a célok.
Megadod a célértéket és a tűréstartományt is. Ebben nagy támogatód lehet a benchmarking.
Meg kell határozni, hogy milyen adatok kerüljenek használatra, honnan fognak az adatok származni, milyen mintavételi gyakoriság lesz, milyen formában kerül rögzítésre és ki a felelős ezen tevékenységek végrehajtásáért.
Majd jöhet a minőségfunkció létrehozása – QFD Quality Function Deployment.

A QFD célja a fogyasztók igényeinek minél magasabb színvonalú megértése és kielégítése. Egy olyan módszer, amely lehetővé teszi a termék konstrukció- és gyártástervezési folyamatának megtervezését, mely közös nyelvet teremt a vevők és a mérnökök közötti. 

Az elkészített dokumentációs eszköz segítségével áttekinthető képet kaphatsz a tervezés lépéseiről.

Ez mellett még FMEA is alkalmazható. (Failure Mode and Effect Analysis – Hibamód és hatáselemzés). Tehát a módszert legtöbb esetben hibaelemzésre, kockázatelemzésre használják, leginkább az autóiparban. Már a projektterv felállítása során azonosíthatók a lehetséges problémák, azok okai és hatásai, majd egységesen értékelhetők. 

Lényege, hogy az FMEA-t végző team először összegyűjti a lehetséges hibákat, valamint ezek okait, következményeit. Ezután az összes hibát, illetve hibaokot három szempont szerint külön súlyszámokkal látják el, ami ad egy mérőszámot, és ami megmutatja a következő lépéseket az előre meghatározott határokon belül. 

ANALYZE: folyamatképesség meghatározása

Az összegyűjtött adatokat összeveted a teljesítmény előírással, és különböző indexeket határozol meg.
Hipotézisek megfogalmazása és megerősítése, illetve elvetése történjen, hogy a probléma gyökérokait feltárhasd.
Ekkor már statisztikailag közelítesz a problémához, megismerted a folyamatokat, láttad mennyire felel meg az átlag a célértéknek, és azt is, hogy az egyedi értékek mennyire szóródnak az átlag körül.
Majd megkezdődhet a folyamat lehetséges kulcsbemeneteinek azonosítása. Először egyszerű eszközökkel (Pareto, FMEA, halszálka, ok-okozati mátrix stb.) azonosítsd az összes lehetséges bemenetet, majd ezeknek a kimenetre gyakorolt egyedi és kereszthatásait statisztikai módszerekkel vizsgáld!

IMPROVE: a rendszer fejlesztése 

A fejlesztés legfontosabb eszköze a kísérleti tervezés. Az előző 3 lépés során azonosíthattad a kiváltó okokat, majd erre próba jelleggel fejlesztési teszteket hajt végre a problémamegoldó csapat, és annak hatásait vizsgálja statisztikai módszerekkel.
Ezt előzetesen szimulációval, vagy kísérletekkel teszik meg. 

CONTROL: az új rendszer stabilizálása, fenntarthatóvá tétele

A folyamat stabilizálásáról szól, amennyiben az az elvárt követelményeknek megfelelően teljesít. Ezt az utolsó lépést a fenntartás fázisának is nevezzük. 
A legfőbb cél az, hogy az elért eredmények hosszú időn keresztül fennmaradjanak. Ehhez egy minőségrendszert kell felépíteni, és szabályozás szükséges. 

Amit indokolt elkészíteni: munkautasítások, tréningtervek; megelőző karbantartási terv; hosszú távú mérőrendszer elemzési terv; szabályozó tervek (amelyek közül a statisztikus folyamatszabályozás az egyik leglényegesebb); és az ipar 4.0 is képbe jön.

FONTOS: a szabályozás biztosítja azt, hogy az értékek mindig a meghatározott tűrésen belül maradjanak, mert ez a kulcsa annak, hogy a vevő mindig az általa elvárt minőséget kapja. Amennyiben a szabályozás hiányos, vagy egyáltalában nem valósul meg, akkor a folyamat nagyon gyorsan visszaáll az eredeti, nem szabályozott állapotába. Ez vevői elégedetlenséget, esetenként piacvesztést is eredményezhet.

Kik a six sigma csapat tagjai?

Champion: A vezetés tagja. Részt vesz a projektek kiválasztásában, támogatja a projektet.

Master Black Belt: Szakértői státusszal rendelkezik, a módszertant kiválóan ismeri és alkalmazza, valamint át is tudja adni. Egyszerre vezető és tanár.  Szervezeten belül egy adott terület vezetője, vagy a Six Sigma Szervezet tagja. Felhasználja a tapasztalatát, problémamegoldó képességét, az erőforrásokat kiválóan menedzseli, ezen felül felelős a Black Beltek és Green Beltek kiválasztásáért.

Black Belt: Black Belt képesítéssel rendelkezik, felelős a Six Sigma projektért. Egy évben 4-6 projektet is végig tud vinni. Ő már a projekt részleteiért felel, vezeti a projektet. Kiválóan kiismeri magát a statisztikában. Napi kapcsolatban áll a Green Belt csapat tagjaival, mentorálja őket.

Green Belt: Képesítéssel rendelkező, funkcionális dolgozó, aki Green Belt projekteket vezet illetve tagja azoknak. Kifejezetten olyan projektben dolgozik, ami a szakterülete. 

Ádám
Gépészmérnök vagyok, projektúttörő és projektszemlélet formáló. Két ugyanolyan projekt sosincs. Ha lenne, azt már nem projektnek neveznénk. Számos ország multinacionális projektjében vettem már részt, de az igazi szakmai és önismereti gyorsítósáv Japánban ért el, ahol 2 évig tevékenyen dolgoztam, mint projektvezető. Itt tapasztaltam meg igazán, hogy mennyire fontosak más tényezők is a módszertanok ismeretén kívül, mint mondjuk a kooperáció. Ismerj meg jobban a rólunk oldalon.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Kövess minket Facebookon!

2,843RajongókTetszik

Projekttudástár véletlenszerűen